Ha hozzászólhatok a kérdéshez:
Nem tudom, teljesen jól értem-e a feladatot, mert talán még lehetett volna pontosítani rajta. Tehát az én értelmezésemben: egyrészt a vasdarab alatt ún. lágyvasat értesz, ami azt jelenti, hogy alaphelyzetben nincs mágneses tere, de mágneses tér hatására kialakul benne (ez a hiszterézis mentes ferromágnesség), azaz egy közeli mágnest képes vonzani. Másrészt az elektromágnest valamikor fel is kapcsoltad gondolom, tehát inkább arra a kísérletre gondolok, hogy rövid ideig be- és kikapcsoljuk, de ezen rövid idő alatt még a kialakult mágneses tér nem érte el a lágyvasat.
Nagyon jó kis kérdés! Te találtad ki?
Bár nem tudom, hogy milyen elrendezésre gondoltál a rakétahajtóművek kiváltásához (mivel a fő probléma jelenleg inkább az, hogy a hajtóanyagot is cipelni kell), pl. a Földön van az elektromágnes és az többszáz kilométerekre is hatással van az általad elképzeltek alapján? De maradjunk egyelőre a feladatnál.
Azért kell a lágyvas, hogy az kezdetben még ne hasson az elektromágnesre (mert nincs saját tere). A legnagyobb kérdés szerintem itt az impulzusmegmaradás, azaz, ha az álló elektromágnest bekapcsoljuk rövid időre, és utána lekapcsoljuk akkor nyugalomban marad. Viszont akkor hogyan mozgathat meg egy másik, kezdetben ugyancsak nyugalomban lévő tárgyat? Egyrészt bekapcsolásnál is, és kikapcsolásnál is az elektromágnenes tér hirtelen megváltozik (kialakul és megszűnik) ami elektromágneses hullámot kelt, és mint ismert, ennek is van impulzusa (! mint a fotonoknak) még ha nagyon kicsi is jelen esetben. Ennek az impulzusnak azon részéből, ami a lágyvas felé halad a lágyvassal kölcsönhatva egy töredéke átadódhat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a ferromágneses hatáshoz kell valamekkora idő az anyagban, amíg a külső tér hatására a mágnesezettsége 'kialakul'. Tehát, ha a kísérletben nem történik semmi, az semmiképpen nem fénysebességnél gyorsabb hatást akar jelenteni, hanem azt, hogy a lágyvas által felvett impulzus nagyon kicsi. Ha mégis elmozdulna a lágyvas, akkor az impulzusmegmaradás azért nem sérülne, mert az elektromágnes másik oldalának irányába az ellenkező irányú impulzust elvitte a haladó elektromágneses hullám. Tehát, vagy nincs elmozdulás, vagy olyan kicsi, hogy alig mérhető mert ez az elektromágneses hullám nem képes nagy impulzust hordozni. Utóbbi esetben a lágyvas által kapott impulzusnak az ellenkező irányban is távoznia kell, a vázolt modell szerint az elektromágneses tér impulzusaként. Másik lehetőség, hogy a lágyvas által rövid ideig keltett tér esetleg visszahathat az elektromágnesre (indukció, nem pedig paradoxon), de eleve ez a tér roppant kicsi, másrészt lehet olyan kísérlet, amelyben a lekapcsolás után az elektromágnest leárnyékoljuk.